Pedagógusok és tanárszakos hallgatók adathasználattal kapcsolatos vélekedéseinek és hatékonyságérzetének vizsgálata

Előnézet	PDF (disszertáció) Download (5MB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (505kB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (234kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

A mindennapi pedagógiai munka része a tanítás-tanulás fejlesztése érdekében történő tanulói adatok felhasználása. A tanulók adatai különböző adatgyűjtésekből (Országos kompetenciamérés, feleltetés, dolgozatírás stb.) származnak, valamint ide tartoznak még a tanulók demográfiai jellemzői és hiányzásai is. Az ezekhez való hozzáférés, az adatok elemzése, értelmezése és megfelelő felhasználása, tehát az adatok közötti eligazodás kihívások elé állítja a pedagógusokat. Az adathasználattal foglalkozó nemzetközi kutatások (Dunn et al., 2013, Reeves & Chiang, 2018 stb.) szerint a tanítás-tanulás fejlesztése érdekében történő adathasználatra nagy hatással van az azzal kapcsolatos hatékonyságérzet. A pedagógusok adathasználatának hazai vizsgálatára kevés figyelem hárult eddig, kutatásunkkal ezt az űrt szeretnénk betölteni. Kutatásunk célja, hogy megismerjük a pedagógusok és a tanárszakos hallgatók adathasználatát az adathatékonyság-érzeten és az adathasználatról való vélekedésükön keresztül. Az adattrianguláció módszerével összesen két vizsgálatot végeztünk el, mindkét vizsgálatot előmérések előzték meg. Az empirikus kutatáshoz az adathasználatról és a mérés-értékelésről szóló saját fejlesztésű mérőeszközt, háttérkérdőívet és két adaptált mérőeszközt (Adatvezérelt Döntéshozatal Hatékonyság és Szorongás kérdőív, 3D-MEA, Dunn et al., 2013; Adathasználati szokások kérdőív, Reeves et al., 2016) használtunk. A nagymintás mérésekben Npedagógus=275 és Ntanárszakos hallgató=250 kitöltés érkezett. Eredményeink szerint a pedagógusok meghatározó része hatékonynak érzi magát abban, hogy a külső forrásokból származó információkat / mérési eredményeket elérjen, értelmezzen és a tanítás-tanulás szolgálatába állítson, ugyanakkor ehhez a tevékenységekhez magas szorongásérzet társul. A tanulói adatokat főként a tanulók támogatására használják fel és csak kis mértékben építik be azokat a tanítási tevékenységeikbe. Ezzel szemben a tanárszakos hallgatók változó mértékben érzik hatékonynak a tanulói adatok használatát, és nagyrészük alig szorong az adatokkal kapcsolatban, valamint ők még inkább támaszkodnának az adatokra a tanítási-tanulási folyamat során. További eredményeink szerint a tanárképzésben lévő adathasználati kurzusok jelentős hatással bírnak mind a pedagógusok, mind a tanárszakos hallgatók adathasználati hatékonyságérzetére, valamint láthatóvá vált az is, hogy mely kurzusok rendelkeznek szignifikáns hatással az adott dimenzióra, és meghatározható, hogy mennyi kurzus elvégzése szükséges ahhoz, hogy lényegesen növekedjen az adott dimenzión hatékonyságérzet. Kutatásunk eredményei rámutatnak arra, hogy a mindennapi pedagógiai munka során előforduló tanulói adatok használatát érdemes már a tanárképzési programokban erősíteni, hiszen az adathasználati kurzusok jelentős hatással vannak az adathatékonyság-érzetre, ami indikátora az adatalapú döntéshozatalnak, és így a megnövekedett tanulói teljesítménynek (Dunn et al., 2013). Eredményeink alapján úgy gondoljuk, hogy a kutatásunk jó kiindulópontként szolgál az osztálytermi adathasználat több nézőpontból történő későbbi vizsgálatára és nemzetközi összehasonlító vizsgálatok megalapozására.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

In-service teachers’ everyday work includes using student data to enhance both instruction and learning. Student data originates from various sources (national competence assessments, oral exams, tests etc.), including demographic characteristics and absenteeism. Accessing, analyzing, interpreting, and appropriately utilizing data is challenging for teachers. International research has shown that data use for improving instruction and learning is greatly influenced by teachers' self-efficacy. There has been limited attention to investigating teachers' data use in Hungary. Therefore, the aim of our study is to understand in-service teachers' and pre-service teachers' beliefs and sense of efficacy regarding data use. Using the method of data triangulation, we conducted two studies, each preceded by pilots. Data were collected using self-developed instruments for data use, assessment, and background information, as well as two adapted instruments: the Data-Driven Decision-Making Efficacy and Anxiety Inventory (3D-MEA, Dunn et al., 2013) and the Data Use Practices survey (Reeves et al., 2016).The large-scale surveys yielded Nteachers=275 and Nstudent teachers=250 responses. The results indicate that a high ratio of in-service teachers have high self-efficacy in accessing, interpreting, and utilizing information and assessment results from external sources in their teaching, albeit with high levels of anxiety associated with these activities. Student data is primarily used to support students, with only a small proportion being incorporated into instructional activities. In contrast, pre-service teachers vary in their self-efficacy of using student data, and many experience low anxiety about data or express greater reliance on data in the teaching-learning process. Furthermore, the findings suggest that data use courses in teacher education have a significant impact on both in-service teachers' and pre-service teachers’ self-efficacy beliefs regarding data use. It also became evident which courses significantly impact specific dimensions and the number of courses necessary to increase self-efficacy in a particular dimension. This research highlights the importance of improving the use of commonly available student data for instructional purposes starting from teacher education programs. Data use courses significantly impact self-efficacy in this respect, which is an indicator of data-driven decision making and thus of increased student performance (cf. Dunn et al., 2013). Based on the results, the author believes that this research serves as a good starting point for future studies examining classroom data use from various perspectives and laying the groundwork for international comparative studies.

Tétel nézet