Pronunciation- and accent-related beliefs, attitudes, and pronunciation learning strategies of English language teacher trainees in Hungary

	PDF (disszertáció) Download (3MB)
	PDF (tézisfüzet) Download (378kB)
	PDF (tézisfüzet) Download (195kB)

Magyar nyelvű absztrakt

A tanárok tanulási és tanítási gyakorlatára meggyőződéseik, korábbi tapasztalataik és képzettségük is hatással vannak. Korábban a kutatások a tanári nézeteket különböző készségekre, különösen a nyelvtanra vonatkozóan vizsgálták. Bár az idegen nyelvi kiejtéssel kapcsolatos nézetekre vonatkozóan más nyelvi készségekhez képest kevesebb eredmény áll rendelkezésre (Baker és Murphy, 2011), a kiejtés érthetőségét leginkább befolyásoló szempontokkal számos tanulmány foglalkozott már (pl. Hahn, 2004; Munro és Derwing, 2001, 2006). A szakirodalom rámutat, hogy a kiejtést gyakran elhanyagolják az osztálytermekben időhiány és tanári bizonytalanság miatt (Burgess és Spencer, 2000; Breitkreutz és mtsai., 2001; Macdonald, 2002). Ahhoz, hogy a kiejtés ugyanolyan figyelmet kapjon, mint a többi nyelvi készség, és teljes mértékben beépüljön a nyelvtanulási folyamatba, elengedhetetlen, hogy ki- és átértékeljük jelenlegi helyzetét. A disszertáció a tanári nézetek, illetve az idegen nyelvi kiejtéstanulás és -oktatás metszéspontjára fókuszál. Bár a kiejtésoktatás és -tanulás több évtizedes elhanyagoltság után egyre nagyobb figyelmet kap (Derwing és Munro, 2022), továbbra is kevéssé kutatott téma (Tsang, 2021), ezért a disszertáció két, ezzel kapcsolatos területen jelentkező kutatási űrt kíván csökkenteni: egyrészt az idegen nyelvi kiejtésoktatás tanári nézeteinek (pontosabban a tanárok kiejtéssel kapcsolatos attitűdjei és meggyőződései) területén, másrészt a kiejtésoktatás és -tanulás területén. A disszertáció a tanári nézetek elméletére támaszkodik, különösen Borg (2003) tanári nézeteket és Macalister (2014) kialakuló tanári nézeteket leíró keretrendszerére, illetve az idegennyelv-elsajátítás (second language acquisition) szakirodalmának kiejtés tanításával és tanulásával kapcsolatos kutatásaira. Jelen disszertáció célja a magyar angoltanárjelöltek angol akcentusokkal kapcsolatos attitűdjeinek, a célnyelvi akcentussal és a célnyelvi kiejtés tanulásával és tanításával kapcsolatos hiedelmeinek, a formális és informális kiejtéstanulással kapcsolatos tapasztalatainak és a kiejtés javítására használt stratégiáinak feltárása. A vizsgálatban 128 magyar anyanyelvű másodéves angoltanárjelölt vett részt a 2020-as, 2021-es és 2022-es év tavaszi szemeszterében, egy integrált angol nyelvi készségfejlesztő kurzus keretein belül. A résztvevők kérdőívet töltöttek ki, mely az angol anyanyelvi akcentusokkal és kiejtéssel kapcsolatos hiedelmekre, attitűdökre és tapasztalatokra vonatkozó kérdéseket tartalmazott. Emellett a résztvevők által vezetett naplók segítségével feltérképeztem, milyen kiejtéstanulási stratégiákat használnak a résztvevők a shadowing technikájának gyakorlása közben. A kutatási kérdések megválaszolásához a leíró statisztikán túl kvalitatív tartalomelemzést alkalmaztam. Az eredmények alapján a résztvevők egyértelmű preferenciát mutattak a standard anyanyelvi akcentusok és az anyanyelvi ejtésmód iránt. A kiejtés tanításával és tanulásával kapcsolatos hiedelmek tekintetében az eredmények feltárták, hogy egyrészt a tanárjelöltek saját magukra nézve fontosnak tartják az angol anyanyelvi akcentusmodell követését, de a leendő nyelvtanulóik számára nem feltétlenül, másrészt, hogy az angol anyanyelvi akcentust elérhető célnak vélik, illetve, hogy koncentráció és utánzás segítségével tudatosan befolyásolhatónak tartják angol akcentusukat. Az eredmények rávilágítottak továbbá a résztvevők kiejtést befolyásoló tényezőkkel, valamint az osztálytermi kiejtéstanítás fontosságával kapcsolatos nézeteire. A résztvevők válaszaiból az is kiderült, hogy általában véve elégedettek a kiejtési készségükkel, de több javítandó aspektust is megneveztek. Bár az intonáció és a hangsúly elsajátítását kihívásnak tekintették, a magánhangzók nehézségét kissé alábecsülték. A résztvevők kiejtéstanulási tapasztalatai azt jelzik, hogy az osztálytermi környezetben több és konkrétabb kiejtéssel kapcsolatos visszajelzésre lenne szükség, illetve, hogy az iskola első éveiben nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kiejtés fejlesztésére. A résztvevők kiejtésfejlesztési stratégiái alapján megállapítható a kognitív stratégiák iránti preferencia, illetve, hogy a kiejtés fejlesztésére alkalmazott stratégiáik nem túl változatosak. A résztvevők naplói rávilágítottak arra, hogy milyen kiejtéssel kapcsolatos problémák merülhetnek fel a shadowing gyakorlása során, hogy milyen kiejtéstanulási stratégiákat alkalmaztak a hallgatók ezek áthidalására, és hogyan reflektáltak bizonyos kiejtési jelenségekre. Az eredmények alapján érdemes lenne nagyobb figyelmet szentelni a kiejtéstanításnak a tanárképzésben, különös tekintettel a tanárjelöltek nézeteire. A disszertáció rámutat továbbá a shadowing alkalmazási lehetőségeire a kiejtés tudatosságának javítása, valamint változatosabb kiejtéstanulási stratégiák elsajátítása és használata céljából.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

Teachers’ learning and teaching practices are influenced by their beliefs, prior experience, and education. Research has explored teacher cognition across various skills, particularly grammar. Although L2 pronunciation cognition research has lagged behind cognition research on other skills (Baker & Murphy, 2011), plenty of information is available regarding the aspects that most affect intelligibility and comprehensibility (Munro & Derwing, 2001, 2006; Hahn, 2004). However, research suggests that pronunciation is often neglected in classrooms because of time constraints and teacher insecurity (Burgess & Spencer, 2000; Breitkreutz et al., 2001; Macdonald, 2002). To give pronunciation the same priority as other language skills and fully incorporate it into the language-learning process, it is crucial to (re)evaluate its current standing. This dissertation focuses on the intersection of cognition research and SLA pronunciation learning and teaching research. It aims to address two gaps in applied linguistics research: the lack of research on teacher cognition in L2 pronunciation instruction, more specifically, teachers’ attitudes and beliefs regarding pronunciation, and pronunciation instruction and learning, which, after decades of neglect, is gaining increasing attention in international research (Derwing & Munro, 2022) but is still an under-researched topic (Tsang, 2021). Grounded in the theory of teacher cognition, using Borg’s (2003) teacher cognition framework, Macalister’s (2014) emergent teacher cognition framework, and a growing body of research on SLA pronunciation teaching and learning, the present dissertation aimed to uncover Hungarian teacher trainees’ attitudes towards English accents, beliefs about accents, beliefs about pronunciation learning and teaching, experience with formal and informal pronunciation learning, and strategies used to improve pronunciation. The study involved Hungarian second-year teacher trainees (n=128) who attended Integrated English Language Skills courses taught by the researcher in the spring semesters of 2020, 2021, and 2022. Questionnaires were administered to gather data on the participants’ beliefs, attitudes, and experiences. Additionally, diaries were used to collect data on participants’ pronunciation learning strategy use, specifically focusing on shadowing. Data were analyzed using qualitative content analysis and quantitative data analysis. The findings revealed a clear preference for, and desire to imitate, native English accents. They also demonstrated that the participants held various beliefs related to pronunciation teaching and learning, including the importance of having a native-like accent for themselves, but not necessarily for language learners, that a native-like accent is achievable, and that they can control their English accents with concentration and conscious imitation. The findings revealed participants’ beliefs regarding the factors affecting pronunciation and their perspectives on the importance of teaching pronunciation in the classroom. The data also showed general satisfaction among participants regarding their pronunciation skills, albeit with some areas identified for improvement. Although suprasegmentals were considered challenging to master, vowel difficulty was slightly underestimated. The findings regarding students’ experiences with pronunciation learning indicate a need for additional and especially more specific feedback on pronunciation in classroom settings and a greater focus on pronunciation in the early years of schooling. The participants' reported pronunciation learning strategies indicated little variation, with a preference for cognitive strategies, and a strong focus on listening and repetition. Finally, the dissertation disclosed the areas of difficulty and challenges faced by students during shadowing as well as the pronunciation learning strategies used to overcome their problems. The findings suggest potential implications for teacher education, highlighting the importance of considering trainees’ pronunciation beliefs in teacher education, the need for more focus on pronunciation teaching, and the potential of shadowing to improve pronunciation awareness and foster pronunciation learning strategy use.

Tétel nézet