Discourses of Critical Literacy Practices: A Microethnographic Case Study of the Paris Self-managed High School (LAP)

Előnézet	PDF (disszertáció) Download (2MB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (189kB) | Előnézet
Előnézet	PDF (tézisfüzet) Download (97kB) | Előnézet

Magyar nyelvű absztrakt

A Lycée Autogéré de Paris (LAP, Párizsi Önigazgató Középiskola) pedagógiai gyakorlatáról készült esettanulmányom célja annak feltárása, hogy egy középiskola, amely a kritikus és demokratikus pedagógiai gyakorlatok alkalmazását vallja, hogyan (és milyen mértékben) képes hegemóniaellenes oktatási diskurzusokat és társadalmi gyakorlatokat kialakítani. Először a hegemónikus diskurzus és egy lehetséges hegemóniaellenes diskurzus dialektikus kapcsolatát tekintem Antonio Gramsci és Michel Foucault hatalmi elméletein keresztül. A hatalmi elméleteknek az oktatás kontextusában való alkalmazásához megvizsgálom Basil Bernstein pedagógiai diskurzuselméletének jellemzőit a neoliberális kapitalizmus jellegzetes kontextusában. Elemzésemben a Fairclough (2003; 2010), Kreisberg (1992) és Krzyżanowski (2011) által kidolgozott módszertani kategóriákat használom, amelyek a (pedagógiai) diskurzus és az etnográfia kritikai megközelítése metszéspontjában állnak. Azt vizsgálom, hogy a pedagógiai diskurzus megkérdőjelezi-e (és ha igen, milyen mértékben) az állam hivatalos pedagógia diskurzusában domináns identitásokat. Az adatok triangulációján keresztül megmutatom, hogy piacorientált, elnyomó pedagógiai modellek domináns reprezentációi, gyakorlatai és identitásai gyengülnek az LAP-ban, és hogy a tudástermelés és a tanulás felszabadító gyakorlatának kollektív szempontjai érvényesülnek.

Absztrakt (kivonat) idegen nyelven

My case study of the pedagogical practice in the Paris Self-managed High School (Lycée Autogéré de Paris, LAP) intends to establish how (much) a school, self-proclaiming to implement critical and democratic pedagogical practices, can build counter-hegemonic educational and social practices. My objective is to explore to what extent the logic of neoliberal ‘banking’ education is resisted and how much the dominant educational identities of the official pedagogic discourse are challenged. For my approach, I draw on a critical analysis of discourse as formulated by Norman Fairclough (2003) and on Basil Bernstein’s theory of pedagogical discourse. I have carried out a micorethnographic fieldwork in LAP and collected various observations of events from the daily life of the school as well as interviews. My analysis is focused on the articulation of dialogicity, modality and evaluations in state official documents on education, in local pedagogical texts and particular events in LAP. Through a triangulation of my data, I show that the dominant representations, practices and identities of market-oriented pedagogical models are attenuated in LAP, and that the collective aspects of practices of knowledge production and learning are asserted within the framework of a discourse informed by what Kreisberg (1992) calls a pedagogy of ‘power with’.

Tétel nézet